Sándor Makkai

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Sándor Makkai
Persona informo
Naskiĝo 13-an de majo 1890 (1890-05-13)
en Aiud
Morto 19-an de julio 1951 (1951-07-19) (61-jaraĝa)
en Budapeŝto
Tombo Malnova tombejo de Budapeŝto vd
Religio protestantismo vd
Lingvoj hungara vd
Ŝtataneco HungarioRumanio vd
Familio
Patro Domokos Makkai vd
Infanoj László Makkai vd
Profesio
Okupo verkisto vd
vd Fonto: Vikidatumoj
vdr

MAKKAI Sándor (makai) estis rumanuja hungara verkisto, reformita episkopo naskita en Nagyenyed la 13-an de majo 1890 kaj mortinta en Budapest la 19-an de julio 1951. Li estis la filo de historiisto Domokos Makkai kaj patro de historiisto László Makkai.

Biografio[redakti | redakti fonton]

La mezlernejon Sándor Makkai finis en reformitaj kolegioj de Nagyenyed, Kolozsvár kaj Sepsiszentgyörgy, poste la protestantan teologion de Kluĵo kaj paralele la filozofion en Ferenc József Tudományegyetem. En 1912 li doktoriĝis pri filozofio. Inter 1912-1915 li estis religiinstruisto en Kluĵo, inter 1915-1917 pastro en Vajdakamarás, unue en Sárospatak kaj ekde 1918 teologia profesoro en Kluĵo. Ekde 1926 oni elektis lin episkopo de Erdélyi Református Egyház. Li estis ano de EME, EIT kaj KZST, kunlaboranto Erdélyi Helikon, Hitel, redaktoro de protestantaj ekleziaj revuoj ekde 1915 de Az Út en Budapeŝto, ekde 1921 ĝis 1925 de Református Szemle). Li estis senatoro en parlamento en Bukareŝto. En 1936 li abdikis el sia ofico kaj li transloĝiĝis Hungarujon, kie iĝis universitata profesoro en Debrecen.

Religiaj kaj pedagogiaj verkoj[redakti | redakti fonton]

Tombo
  • A szabadság vallása (Kluĵo 1910);
  • Bevezetés a személyiség pedagogikájába (Kluĵo 1912);
  • Hittem, azért szóltam (Kluĵo 1913);
  • Vallásos világkép és életfolytatás (Böhm Károly filozófiájának indításai egy vallásfilozófiai rendszer kiépítésére. Besztercebánya 1913);
  • A biblia. Útmutató a Szentírás tanulmányozásához (Kluĵo 1916);
  • A hit problémája (Budapeŝto 1916);
  • Jézus Krisztus jó vitéze. Baráti útmutató a ref. lelkipásztori pálya előkészületeihez (Többekkel. Kluĵo 1916);
  • A szekták keletkezésének okai (Kluĵo1917);
  • A halál mysteriuma (Budapeŝto 1918);
  • A lélek élete és javai (Kluĵo 1922);
  • Írd meg, amiket láttál (Kluĵo 1923);
  • A vallás az emberiség életében (Kluĵo 1923);
  • A vallás lényege és értéke (Kluĵo 1923);
  • Az erdélyi református egyházi irodalom 1850-től napjainkig (Kluĵo 1925);
  • Öntudatos kálvinizmus (Kluĵo 1925);
  • Zörgessetek és megnyittatik néktek. (Predikoj. Kluĵo 1925).

Literaturaj verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Számadás (versek), Kolozsvár, 1912
  • Kapu előtt (regény), Kolozsvár, 1921
  • Holttenger (társadalmi regény), Kolozsvár, 1923
  • Az Eszter padja, Kolozsvár, 1924
  • Élet fejedelme (elbeszélések), Kolozsvár, 1924
  • Megszólalnak a kövek (elbeszélések), Kolozsvár, 1925
  • Ördögszekér (regény), Kolozsvár, 1925
  • Gyöngyvirág (énekes mesejáték 3 felvonásban), Kolozsvár, 1927
  • Magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete, Kolozsvár, 1927
  • Ágnes (regény), Kolozsvár, 1928)
  • Az elátkozott óriások (előadások), Kolozsvár, 1928
  • Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca Kolozsvár, 1929
  • Magunk revíziója (előadások), Kolozsvár, 1931, 1998 [1]
  • Erdélyi szemmel (tanulmányok, esszék), Kolozsvár, 1932
  • Harc a szobor ellen (tanulmányok), Kolozsvár, 1933
  • Táltoskirály (történeti regény), Kolozsvár, 1934
  • Sárga vihar (történeti regény), Kolozsvár és Budapest, 1934
  • Az élet kérdezett (tanulmányok), 1935
  • Magyar nevelés, magyar műveltség, Budapest, 1937
  • Magyarok csillaga, Budapest, 1937 [2]
  • Tudománnyal és fegyverrel, Budapest, 1939
  • Örök Erdély Budapest, 1940
  • Mi Ernyeiek Budapest, 1940
  • Szép kísértet (regény), Budapest,1942
  • A fejedelem rózsája, Budapest, 1943
  • Szabad vagy, Budapest, 1943

Fontoj[redakti | redakti fonton]

Eksteraj ligiloj[redakti | redakti fonton]