Gyula Csehi

Gyula Csehi
Persona informo
Naskiĝo	26-an de novembro 1910 (1910-11-26) en Satu Mare
Morto	21-an de junio 1976 (1976-06-21) (65-jaraĝa) en Kluĵo
Tombo	Tombejo Házsongárd
Lingvoj	franca • rumana • hungara
Ŝtataneco	Hungario • Rumanio
Alma mater	"King Ferdinand I" University • Universitato de Vieno • Universitato de Parizo
Familio
Infano	Péter Csehi
Okupo
Okupo	literaturkritikisto

CSEHI Gyula (ĉehi) estis rumanuja hungara literaturestestikisto, kritikisto naskita en Szatmárnémeti la 26-an de novembro 1910 kaj mortinta la 21-an de junio 1976 en Kluĵo. Li estis la patro de pentristo Péter Csehi.

Biografio

La mezlernejon Gyula Csehi finis en Oradea, Satu Mare kaj Kluĵo. Li abiturientiĝis en Satu Mare en 1928. Li studis ĝis 1930 en Sorbonne (Faculté des Lettres, École Pratique des Hautes Études) (Parizo), en 1931 en universitato de Vieno, inter 1933-34 en la Universitato Ferdinand la 1-a, kie li akiris diplomon pri la franca-germana lingvoj (1934). Li estis gimnazia instruisto en Oradea. En 1943-44 li estis laborservulo, lia familio estis viktimo de faŝismo. Post reveno ĝis 1946 li denove instruis en Oradea. Jam en Parizo li aliĝis al Franca Komunista Studentligo. En 1945-47 li iĝis akitivisto de komunista partio en Oradea kaj Satu Mare, redaktoro de partigazetoj en rumana kaj hungara lingvoj (Új Élet, Viaţa Nouă, Lupta Poporului). Inter 1947 ĝis 1952 li prelegis filozofion en la Universitato Bolyai, inter 1952-54 li instruis en Aiud rusan lingvon. Pli poste li denove revenis al la universitato, li iĝis profesoro de estetiko kaj literaturteorio.

Verkoj

• Irodalomtörténeti alapfogalmak [kun Fejér Miklós kaj Jócsák János], Bk., 1958;
• Munkásosztály és irodalom, stdoj, artikoloj, Bk., 1963;
• Klio és Kalliopé, vagy a történelem és az irodalom határairól, monogr., Bk., 1965;
• Modern Kalliopé, vagy regény és valóság, monogr., Bk., 1969;
• Felvilágosodástól felvilágosodásig. Írások három évszázadról, négy évtizedből 1930-1971, studoj, (antaŭparolo Pál Baróti), Bk., 1972;
• A baloldali forrásvidék. Tanulmányok, arcképek, jegyzetek a romániai szocialista irodalom történetéhez, Kvár, 1973;
• A kritika jelentése és utóélete, három szövegmagyarázat, Bk., 1977 (Bp., 19792).

Tradukaĵoj

• A. Szokolov: A demokráciáról, Nagyvárad, 1945;
• ' V. I. Lebedjev: A technika birodalma, Nagyvárad, 1948;
• V. C. Nikolszkij-M. F. Jakovlev: Miért beszélnek az emberek különböző nyelveket?, Nagyvárad, 1948 (Bk., 19492);
• B. Voroncov-Veljaminov: Létezik-e élet más bolygókon?, Nagyvárad, 1948 (Bk., 19492);
• Barbu Zaharescu: A politikai gazdaságtan egységes tankönyve, Kvár, 1948;
• B. Galin: A Donyec-medencében, Bk., 1949;
• G. P. Gorskov: A földrengésekről, Nagyvárad, 1949;
• J. Burjakovszkij: Prága enyém marad, d., Bk., 1952;
• A. Jar: A nagy készülődés, Bk., 1955;
• C. Dobrogeanu-Gherea: Kritikai tanulmányok, bev., jegyz., Bk., 1963;
• D. Micu: George Coşbuc, Bk., 1963;
• H. Heine: Vallomások - Írások a matrácsírból 1849-1856, vál., jegyz., Bk., 1974;
• A. V. Lunacsarszkij: Művészet és forradalom, bev., jegyz., Bk., 1975;
• S. Sarkany: Az irodalomelmélet mint társadalomtudomány [kun Hürkecz István], Bk., 1979.

Libroj redaktitaj

• D. Diderot: Természet és társadalom, előszó, h. n., 1943;
• A diplomácia története, összeáll., Kvár, 1948;
• Üzenet a XX. századnak. H. Heine harcos írásaiból, összegyűjt., bev., Bk., 1952;
• I. Slavici: A kincs, előszó, Bk., 1954;
• L. N. Tolsztoj: Hadzsi-Murát, előszó, Bk., 1955;
• Brassai Viktor-Józsa Béla-Korvin Sándor-Salamon Ernő: 57 vers, előszó, Bk., 1957;
• Horváth Imre: Hősök hitével, utószó, Bk., 1960;
• Szíves Sándor: Műtét, előszó, Bk., 1963;
• Szilágyi András: Új pásztor. - Az idő katonái, előszó, Bk., 1966;
• Cseke Gábor: Déli harang, bev., Bk., 1967;
• Nagy Dániel: Cirkusz, előszó, Bk., 1967;
• Szabédi László: Telehold. - Veér Anna alszik, szerk., előszó, jegyz., Bk., 1967;
• T. Vianu: A metafora kérdéseiről és egyéb tanulmányok, bev., Bk., 1967;
• Irodalomkritikai antológia, előszó, 1-3. kötet Bk., 1968, 1969, 4. kötet Kvár, 1972;
• Simon Magda: Tanyai lelkek, bev., Bk., 1968;
• Szabédi László: Kép és forma, szerk., jegyz., Bk., 1969;
• Lenin stílusa, előszó, Bk., 1971;
• E. Zola: Életöröm, utószó, Bk., 1974;
• Barta Lajos: Tragédiák a hátsó udvaron, előszó, Bk., 1974;
• Szloboda János: Arculütött hétköznapok, r., előszó, Temesvár, 1974;
• C. Dobrogeanu-Gherea: A kritikáról, bev., Bk., 1978.

Literaturo

• Gálfalvi Zsolt: Munkásosztály és irodalom. Előre 1963. dec. 20.
• Balogh Edgár: A munkásirodalom és szövetségesei. Korunk 1963/12.
• Marosi Péter: Szintézis körvonalai. Igaz Szó 1964/1.
• Dávid Gyula: Cs. Gy.: Klio és Kalliopé. Utunk 1966/3;
• same: Felvilágosodástól felvilágosodásig. Utunk 1973/18.
• Láng Gusztáv: Múzsák párhuzamos életrajza. Korunk 1966/3.
• Izsák József: A történelem és az irodalom határairól. Igaz Szó 1966/6.
• Huszár Sándor: Klióról és Kalliopéról. Megjelent Az író asztalánál c. kötetben, 1969. 105-10.
• Jancsó Elemér: Cs. Gy. köszöntése. Igaz Szó 1970/10; újraközölve Kortársaim, 1976. 315-25.
• Kallós Miklós: Cs. Gy. köszöntése ürügyén. Utunk 1970/48.
• Kovács János: A regény regénye. Előre 1970. máj. 8.
• Szilágyi Júlia: Modern Kalliopé. Korunk 1970/11.
• Kicsi Antal: Cs. Gy. Brassói Lapok, 1973/50-51.
• Cseke Péter: Az igazság megközelítésének útjai. Korunk 1974/6.
• Baróti Pál: Szerdán, Cs. Gy.nak. A Hét 1975/48.
• Gáll Ernő: Halotti beszéd helyett. Igaz Szó 1976/7;
• same: Egy megátalkodott felvilágosító. A Hét 1977/43-44;
• same li Cs. Gy. kultúrpolitikai törekvései. A Hét 1977/45.
• Antal Árpád: Cs. Gy. halálára. Utunk 1976/26.
• Fülöp Mária: Cs. Gy. életművének bibliográfiája. Művelődés 1976/9, 12.
• Szilágyi András: Gyula tanár úr. A Hét 1977/42.
• Borcsa János: Posztumusz mű a kultúrában. Korunk 1978/12.

Fontoj

• Romániai magyar irodalmi lexikon