András Gagyi Pálffy

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Salti al navigilo Salti al serĉilo

GAGYI PÁLFFY András (gadji pa:lfi) estis inĝeniero pri minejo laŭreato de Kossuth-premio (1963) naskita en Godinesd la 16-an de septembro 1918 kaj mortinta en Budapeŝto la 23-an de majo 1988.

Kariero[redakti | redakti fonton]

András Gagyi Pálffy diplomitiĝis en la teknikuniversitato de Temeŝvaro (1942). Li eklaboris en la minejo Kereszthegy apud Baia Mare. Post Tatabánya kaj Sopron li estis ĉefinĝeniero de 1945 en Recsk. Inter 1951-1964 li estis vicĉefsekciestro en la fakministerio. De 1964 li estis vicdirektoro de la Országos Érc- és Ásványbányák, de 1979 ĝis 1984 ĝia direktoro. Li estis vicprezidanto de Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (1963-1976), poste ĝia honora ano (1985).

Distingoj[redakti | redakti fonton]

  • Mikoviny-medalo, orgrado (1966),
  • Solcz-memormedalo (1969, 1983),
  • Zorkóczy-medalo (1982).

Verkoj[redakti | redakti fonton]

  • A gyöngyösoroszi ólom-cinkércek nehézszuszpenziós dúsítása (Bány. és Koh. L., 1959);
  • Újszerű törekvések az ásványelőkészítésben (Bány. és Koh. L., 1961);
  • A rudabányai pátvasérc dúsítása (Bány. és Koh. L., 1963);
  • Die bewertung von Mineralischez Rohstoffen mit mehreren Komponenten (Acta Geod. Geophys et Mont. Acad. Sci. Hung. 1970);
  • A mélybányászat meghatározó szerepe a tudományos feladatok továbbfejlesztésében (MTA. X. Oszt. Közl. 1971/2-4);
  • A recski mélyszinti ércesedés megismerése, általános jellemzése és népgazdasági jelentősége (Földtani Közlöny I. 105/1975);
  • A kis ásványi előfordulások hasznosítása (Bányászati Világkongresszus-Isztambul. Bány. és Koh. L., 1979)

Fonto[redakti | redakti fonton]

  • Magyar Életrajzi Lexikon