István Béla Haáz

El Vikipedio, la libera enciklopedio

István Béla HAÁZ [iŝtvAn hAz], laŭ hungarlingve kutima nomordo Haáz István Béla estis hungara geofizikisto, profesoro.

István Béla Haáz [1] naskiĝis la 12-an de novembro 1907 en Budapeŝto. Li mortis la 28-an de septembro 1979 en Budapeŝto.

Biografio[redakti | redakti fonton]

István Béla Haáz akiris pedagogian diplomon en Sciencuniversitato Pázmány Péter en 1931, li doktoriĝis en Teknikuniversitato József en 1942. Ekde la 1930-aj jaroj li laboris en diversaj astronomiaj kaj geofizikaj institutoj. Ekde 1943 li estis adjunkto en la teknikuniversitata lernejo kaj instituto. En 1973 li pensiuliĝis, tamen li laboris ĝis 1979. Li kandidatiĝis en 1964, li doktoriĝis en 1975. Li faris pli moderna la tordecan pendolon de Loránd Eötvös. Li ricevis 3 premiojn inter 1956-1974. Li havis edzinon, kiu naskis 2 filojn.

Elektitaj publikaĵoj[redakti | redakti fonton]

  • Egyenes darabokból álló törtvonal metszése egyenes vonallal (1940)
  • A számtani középérték és a legkisebb négyzetek elve (1947)
  • Gravitációs és mágneses hatású ferde réteg helyzetének, méreteinek és mibenlétének meghatározása. – Mesterséges rengéshullámokat visszaverő síkfelület térbeli helyzetének meghatározása. (1952)
  • Une généralisation du theorème de Simmons (1956)
  • Földmágneses kutatásaink néhány eredménye, eljárásaink fejlődése és további feladataink (1963)
  • Közelítő eljárás háromdimenziós testek gravitációs és mágneses hatásának kiszámítására (1974)

Fontoj[redakti | redakti fonton]

Ĉi tiu artikolo estas verkita en Esperanto-Vikipedio kiel la unua el ĉiuj lingvoj en la tuta Vikipedia projekto.