Ktenoforo

Ktenoforoj (Ctenophora) estas animala biologia klado, apartenanta al grupo de la radisimetriaj bestoj (Radiata). Alia klado de la grupo estas la kniduloj (Cnidaria). Ŝablono:Rn

Anatomio

Ĝenerala korpokonstruo

Ĝi restis en la stato de gastrulo, ilia korpo dividiĝas je ektodermo kaj endodermo. Inter tiuj troviĝas apoga disko, pleniga histo. Al la gastra kavo (centra gastro) konduaks mallarĝa ezofago. La gastra kavo estas dividebla je pluraj kanaloj. La korpon tenas ok kartilagaj ripoj, la neŭronoj situas ankaŭ apud tiuj. Ili korpo estas dividebla je tri partoj: tetőtájék, testpalást és szájkörnyék.

Kültakaró és mozgás

A kültakaró mirigysejtekben gazdag hám. Mozgásuk a bordamenti úszólemezek segítségével történik, melyek csillóösszenövésből alakultak ki. A karok mozgását izomzat segíti.

Táplálkozás

Zsákmányukat enyvsejtekkel ragasztják karjaikhoz, majd nyelőcsövükbe gyömöszölik, ahonnan a központi űrbélbe kerül. Az űrbél csöveiben zajlik az emésztés. Az emészthetetlen részek a szájnyíláson át távoznak.

Légzés

Légzésük diffúz, azaz az egész testfelületen át zajlik.

Anyagcsere

Béledényrendszer segítségével (melyet az űrbéli csatornerendszer alkot) jut el a megemésztett tápanyag minden sejthez. Az egész testfelületen adják le a felesleges vizet, ionokat, bomlástermékeket.

Testszabályozás

Diffúz idegrendszerük van, mint a csalánozók törzsének. Vegyi szabályozásuk is van. A tetőtájék helyzetérző szerve az evezőlemezekkel áll kapcsolatban idegkötegekkel. A karokon mechanikai érzéksejtek is vannak.

Szaporodás

Mind hímnősek. Ivartalanul képtelenek szaporodni. Szaporodásuk érdekessége, hogy lárva- és kifejlett korban is szaporodnak.

Leszármazásuk

Valószínűleg már a fejlődés korai szakaszában váltak le a csalánozókhoz tartozó legősibb kehelyállatok (Scyphozoa) fejlődési irányáról. Egyes feltételezések szerint a laposférgek, tehát a legkorábbi ősszájúak (Protostomia) ősei. Mivel azonban igencsak specializálódott állatok, a kutatók nagy többsége ezt cáfolja.

Rendszerezés

A bordásmedúzákat korábban a csalánozók törzsén belüli két altörzs egyikének tartották. Mára világossá vált, hogy külön törzsnek kell őket tekintenünk. Két osztályuk van:

• 1. osztály: Tapogató nélküli bordásmedúzák
  Az ide sorolt fajoknak nincs tapogatókarjuk. Egyetlen rendjük a kucsmamedúzák (Beroida).
• 2. osztály: Tapogatós bordásmedúzák
  Jól fejlett, egy pár tapogatójuk van. 6 rend tartozik ide. Szalagszerűen megnyúlt testű tapogatós a Vénusz öve (Cestus veneris). A Földközi-tengerben sem ritka.

A bordásmedúzákat a korábbi rendszertani osztályozások a csalánozókkal együtt a tömlősök vagy testüreg-nélküliek (Acoelomata) csoportjába sorolták.

Jelenlegi állapot

2008-ban molekuláris genetikai vizsgálatot végeztek 21 törzsbe tartozó élőlény 150 génjével. A vizsgálat kiderítette, hogy a bordásmedúzák a leginkább alapi helyzetűek az állatok közül. A szivacsok, amikről sokáig azt gondolták, hogy ők vannak alapi helyzetben, elképzelhető hogy csak másodlagosan egyszerűsödtek le.

Források

Dudich – Loksa: Állatrendszertan – Egyetemi tankönyv