Tibor Cseres

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Salti al navigilo Salti al serĉilo

CSERES Tibor (ĉereŝ), originala nomo Pálos Tibor estis hungara verkisto, ĵurnalisto naskita en Gyergyóremete la 1-an de aprilo 1915 kaj mortinta en Budapest la 24-an de majo 1993.

Biografio[redakti | redakti fonton]

La patro de Tibor Cseres estis lignohakisto en Moldavio, poste gardisto en Vieno. Lia patrino mortis frue. La mezlernejon li finis en Târgu Mureş kaj Budapeŝto. Poste li studis juron, bestkuracadon, filologion, sed fine akiris diplomon pri ekonomio en Kluĵo. En 1937-38 redaktis Békésmegyei Közlöny. Ekde 1938 por 56 monatojn estis soldato. En aŭtuno 1944 rifuĝis kaj 1945-46 denove estis ĵurnalisto en Békéscsaba. En 1947 li iĝis ministrokonsilanto kaj poste liberprofesiulo.

Ĉefaj verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Tájkép, elöl guggolva én, v. [Pálos Tibor néven], Békéscsaba, 1937;
  • Zöld levél árnyéka, v., 1942;
  • Földet íratok, elb., Békéscsaba, 1945;
  • Ének a termelőszövetkezetekről, v., 1950;
  • Tűz Hódréten, r., 1950;
  • Tél és nyár, elb., 1952;
  • Embernek próbája, avagy kocsivásár, elb., 1953;
  • Nádudvari emberek, riportok, 1953;
  • Magyar írók Bulgáriában, útinapló [Szeberényi Lehellel és Vészi Endrével], 1953;
  • Térdig érő tenger, r., 1954;
  • Zsebek és emberek, színmű, bemutató: Néphadsereg Színháza, 1954;
  • Fergeteg fia, elb., 1955 <1954*ÚMIL>; Fiúnézőben, színmű, 1956;
  • Here-báró, r., 1956;
  • Különféle szerelmek, elb., 1957;
  • Az utolsó bűbájos meg a tanítványa, r., 1959;
  • Várakozó özvegyek, elb., 1960;
  • Pesti háztetők, r., 1961;
  • Búcsú nélkül, r. és elb., 1964;
  • Fenn az égen száll egy sas, r., 1964;
  • Hideg napok, kisr.-ek, 1964;
  • Hideg napok, d., 1966 [bolgárul: Szófia, 1970];
  • Fekete rózsa, r., 1966;
  • Ember fia és farkasa, r., elb., 1967;
  • Bizonytalan század, r., 1968;
  • Játékosok és szeretők, r., 1970;
  • Hol a kódex?, tan., cikkek, karcolatok, 1971;
  • Itt a földön is, elb., 1973;
  • Siratóének, kisr. és elb., 1975;
  • Elveszített és megőrzött képek, vál. írások, 1978;
  • Parázna szobrok, ikerr., Pozsony-Bp., 1978 [Bp., 1979];
  • Én, Kossuth Lajos. Levelek Turinból, életr.-i r., 1981;
  • Here-báró, kisr., 1982; Igazolatlanul jelen, tan., publ., emlékezések, 1985;
  • Pesti háztetők, r., 1985; Foksányi-szoros, dok.r., 1985;
  • Perbeszédek és párbeszédek, vitairatok, interjúk, 1986;
  • Vízaknai csaták, r., 1988;
  • Őseink kertje, Erdély, r., 1990;
  • Vérbosszú Bácskában, r., 1991;
  • Kentaurok és kentaurnők. Tragikoszatíra, r., 1993;
  • Felhők fölött száll a sas, elb., esszék, 1993;

Fonto[redakti | redakti fonton]

Eksteraj ligiloj[redakti | redakti fonton]