Saltu al enhavo

Vilmos Keszeg

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Ĉi tiu artikolo estas verkita en Esperanto-Vikipedio kiel la unua el ĉiuj lingvoj en la tuta Vikipedia projekto.
Vilmos Keszeg
Persona informo
Naskiĝo 24-an de aprilo 1957 (1957-04-24) (67-jaraĝa)
en Colonia
Lingvoj rumana
Ŝtataneco Rumanio Redakti la valoron en Wikidata
Familio
Infanoj Anna Keszeg, Ágnes Keszeg Redakti la valoron en Wikidata
Okupo
Okupo etnografo Redakti la valoron en Wikidata
vdr

Vilmos KESZEG (vilmoŝ keseg) estas rumanuja hungara etnografo naskiĝinta la 24-an de aprilo 1957 en Colonia (Tritenii de Jos). Li estas la patro de literaturhistoriistino Anna Keszeg kaj de industriartistino, grafikistino Ágnes Keszeg.

Premioj[redakti | redakti fonton]

  • 2008 - premio Arany János de MTA.

Biografio[redakti | redakti fonton]

Vilmos Keszeg studis inter 1977–1981 en la Universitato Babeş–Bolyai de Kluĵo kaj li havigis diplomon pri hungara-franca lingvoj. Inter 1972–1990 li instruis en la Liceo Mihai Viteazul de Turda. Lia esplorkampo estas: etnografio: mondkoncepto (samtempa mitologio), naratologio, popola skribiteco. Li estas universitata profesoro, katedrestro, doktorprograma direktanto.

Verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. Marosvásárhely. Mentor. 2006. 496 p.
  • Aranyosszék népköltészete. Népi szövegek, kontextusok. Monográfia. I–II. Mentor. 2004. 472-458 p.
  • Detrehemtelep. Adatok Detrehemtelep történetéhez. Hiperborea. Torda. 131 p. (Kunulaŭtoroj: Juhász András, Mihály Lajos, Murádin Jenő)
  • A népi élettörténet műfajáról Zsigmond Erzsébet kézirata ürügyén In: Zsigmond Erzsébet: Sirató. Életem könyve. Székelyudvarhely. Erdélyi Gondolat. 2003. 128–144.
  • A genealógiai emlékezet szervezése. In: Árva Judit–Gyarmati János (red.): Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Tabula könyvek 3. Néprajzi Múzeum. Budapest. 212 p. 172–212. (Aŭtoroj: Luft Ulrich, Kalla Gábor, Ida Fröhlich, Norman Hammond, Ferenczy Mária, Kelényi Béla, Wilhelm Gábor, Voigt Vilmos, Éva Pócs, Barna Gábor) [html]
  • Homo narrans. Emberek, történetek és kontextusok. Kolozsvár. KOMP-PRESS. 2002. 334 p.
  • Le discours sur les crises de l’alimentation (Transsylvanie/Roumanie, 20eme siecle). In: XVIeme Atelier Eurethno. Autour de la table: Peurs, risques, interdits et protections...Pardubice, République Tcheque. 13-16. Septembre 2002. Bulletin des Travaux Sceintifiques de l’Université de Pardubice. Series C. Suppliment 6. (2002). Pardubice, 2003. 43-57.
  • Harasztos folklórja. In: Zsigmond Gy. (red.): Harasztos. Sepsiszentgyörgy. 2000. 250 p. 77-119. (Aŭtoroj: Murádin Jenő, Murádin László, Zsigmond Győző)
  • Palástban. Lelkészek szórványban. Mentor. Marosvásárhely. 2001. 400 p. (Társszerző: Becze Márta.)
  • Mezőségi hiedelmek. Marosvásárhely. Mentor. 1999. 384 p.
  • Rytuał odnajdywania złodzieja. In: Piotrowski, M.: Poza pracą. Łódź (Lengyelország) 1998. 107-113.
  • A színjátékok világképe. In: Visky A. (red.): Színház és rítus. Sepsiszentgyörgy. Koinónia. 1997. 144 p. 45-54. (Aŭtoroj: Bíró Béla, Klein-Varga Noémi, Láng Zsolt, Sebestyén Rita, Selyem Zsuzsa, Visky András)
  • Jóslások a Mezőségen. Etnomantikai elemzés. Sepsiszentgyörgy. Bon Ami. 1997. 152 p.
  • Kelt levelem... Egy mezőségi parasztasszony levelezése. Debrecen. A Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára. 1996. 149 p.
  • Egy hiedelemkör sorsa. A garabonciás egy mezőségi falu hiedelemkészletében. In: Liszka Jozsef (red.): Néprajzi Tanulmányok. 14. 1993/201. Szlovákiai Néprajzi Társaság. Komarno. Különnyomat. 30 p.
  • A folklór határán. Bukarest. Kriterion. 1991. 267 p.
  • Keszeg Vilmos, Czégényi Dóra: A beteg ember, Mentor Kiadó, 2010.

Fontoj[redakti | redakti fonton]

Eksteraj ligiloj[redakti | redakti fonton]