Uzanto:Adamus Mathaeus Hungaricus/Hafriga lingvo

El Vikipedio, la libera enciklopedio

Enkonduko[redakti | redakti fonton]

La Hafrigo (Háfrig) estas artefarita lingvo de mia per lingvistiko okupiĝanta amiko.


Kio estas la Hafrigo?[redakti | redakti fonton]

La Hafrigo (Háfrigerrak aŭ HGE) estas iu artefarita lingvo, kio atingis post plura, malpli evoluinta versio 2008-an definitivan formon. Készítője Attila Repai kaj Adamo Mateo Horvath. A fokozott érdeklődés hatására 2008-an nyomtatásban is megjelent a nyelv szótára és nyelvtana "I Háfrig errákis isteriog, erraknif e sídlag" címmel. A HGE kifejlesztésekor alapelv volt, hogy ne világnyelvekből átvett szavakból álljon a szókincse, így a szavak többnyire a képzelet szüleményei vagy pedig ritka, Magyarországon kevésbé ismert nyelvekből (walesi, cornwalli, latin, litván, török) származnak. A könnyebb fordítás érdekében a HGE nyelvtana a magyar nyelvtanon alapszik. Ebből következik, hogy a HGE agglutináló, azaz ragozó nyelv.


Grammatiko[redakti | redakti fonton]

La litera kaj sona sistemo de HGE[redakti | redakti fonton]

A HGE lejegyzésére a Háfrigvotán (jelentése: titkosírás) a legalkalmasabb, de a latin betűs írásmód is elterjedt. A Háfrig latin betűs ábécéje 40+3 betűből áll:

a â á b c ć d e ê é f g h ch i í j k l m n ń o ó ö ő p q r s ś t u ú ü ű v w x z (ä y ý) A zárójelben szereplő betűk az ê, ü és ű helyettesítésére használatosak, azokkal egyszerre nem fordulnak elő.

A mellékjeles betűk (â á ê é í ń ó ö ő ś ú ü ű) a következőképpen helyettesíthetők:

Kétjegyű betűkkel + kettősponttal (aa a: c: ae e: i: n: o: oe oe: s: u: ue ue:) Kétjegyű betűkkel + aláhúzással (aa a c ae e i o oe oe s u ue ue) A magyartól eltérő kiejtésű betűk:

â – mallonga hungara á ć – hungara cs ê – mallonga hungara é ch – mint a h az „ihlet”, a „doh” vagy a „Bach” szóban ń – hungara ny s – esperanta s ś – esperanta ŝ w – duonvokalo u, ĝi estas prononcota al la angla w simile Ha egy szó (mindegy, milyen szófajú) magánhangzó(k)ra végződik, és ezt egy magánhangzóval kezdődő szó követi, a második szó elejéhez egy h- hangot mondunk. Írásban ezt így jelöljük: 1. szó h-2. szó (pl. mínisse h-effár). Ha túl sok mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor az ö- kötőhangot használjuk (pl. ortend ö-gnu).

Emiatt a határozott és a határozatlan névelőnek, valamint az „és” kötőszó megfelelőjének 5 alakja van:

Határozott névelő: i, il, hi, hil, l- Határozatlan névelő: a, ad, ha, had, d- És: e, et, he, het, t-

Főnevek és melléknevek[redakti | redakti fonton]

A HGE-ben 18 esetet különböztetünk meg. A főneveknek a magyarhoz hasonlóan nincs nemük. A főnevek és melléknevek 5 csoportba sorolhatók:

Mássalhangzóra végződő pl. hutt (ház) -a tövű pl. capta (szoba) -e tövű pl. pikte (zsák) -i tövű pl. zülti (dolog) -u tövű pl. histu (hír) A ragok csoportosítása:

Magánhangzóval kezdődő Mássalhangzóval kezdődő (ezekhez kötőhang is tartozik, amelyet mássalhangzóra végződő szavak ragozásakor használunk) Ha egy magánhangzóra végződő szóhoz egy mgh-val kezdődő ragot kapcsolunk, az eredeti szóvégi mgh. eltűnik és felváltja a rag mgh-ja (pl. capta+iri > captiri). Ha a szóvégi mgh. és az egyetlen mgh-ból álló rag megegyezik, hosszú mgh-t írunk (histu+u > histú). N-re, r-re és l-re végződő szavaknál nem használunk kötőhangot (pl. veffels, kecánti). Az -s végződés ragozás során -z-re (pl. katas > katazum), az -au és -eu pedig -aw-ra és -ew-re változik (pl. bláneu > blánewio).

Eset Magyar rag HGE rag (egyes sz.) Példa HGE rag (többes sz.) Példa Nominativo - - hutt, capta -e hutte, capte Akkusativo -t -um huttum, captum -u huttu, captu Genitivo -nak -(i)s huttis, captas (i)sse huttisse, captasse Dativo -nak -áj huttáj, captáj -o hutto, capto Instrumentalo-comitativo -val -(e)n hutten, captan -(é)ne hutténe, captáne Causalo-finalo -ért -ad huttad, captad -áde huttáde, captáde Translativo -vá -uá huttuá, captuá -ué huttué, captué Terminativo -ig -(é)ti huttéti, captáti -(é)te huttéte, captáte Essivo-formalo/modalo ként / ül -oj huttoj, captoj -ówe huttówe, captówe Inessivo -ban -io huttio, captio -eo hutteo, capteo Adessivo -nál -ómo / -om huttómo, captómo -óme huttóme, camtóme Superessivo -on -óro / -or huttóro, captóro -óre huttóre, captóre Elativo -ból -i hutti, capti -ei huttei, captei Ablativo -tól -ími / -im huttími, captími -íme huttíme, captíme Delativo -ról -íri / -ir(i) huttíri, captíri -íre huttíre, captíre Illativo -ba -a hutta, captá -ea huttea, captea Allativo -hoz -áma / -am huttáma, captáma -áme huttáme, captáme Sublativo -ra -ára / -ar huttára, captára -áre huttáre, captáre


Igék[redakti | redakti fonton]

Mivel a HGE-ben kizárólag mássalhanzóra végződő igék léteznek, a ragokat mindenféle változtatás nélkül hozzákapcsolhatjuk az igékhez. A parancsoló módot úgy képezzük, hogy a személyes névmást vagy annak a rövid alakját az igető elejéhez kapcsoljuk kötő- vagy hiányjellel. A múlt időt a személyrag utáni -ó, a jővő időt az -á jellel képezhetjük.

Kijelentő m. Feltételes m. Felszólító m.

Kötőmód Parancsoló m. én -e -ive -ez - te -i -ivi -iz ti-- / t'- ő 1 (általános) - -iv -oz ho-- / h'- ő 2 (férfi) -og -ivog -ox hog-- ő 3 (nő) -a -iva -az hag-- mi 1 (általános) -am -ivam -anz ke-- / k'- mi 2 (én + te/ti) -em -ivem -enz ken-- mi 3 (én + ő/ők) -um -ivum -unz kun-- ti -in -ivin -inz du-- / d'- ők -est -ivest -edz ve-- / v'-

La konjugacio de létige estas ankaŭ regula:

Indikativo. Kondicionalo. Volitivo. Subjunktivo prezenco preterito futuro prezenco preterito futuro preterito futuro mi re reó reá rive riveó riveá rez rezá vi ri rió riá rivi rivió riviá riz rizá li ro ró rá riv rivó rivá roz rozá ŝi rog rogó rogá rivog rivogó rivogá rox roxá ĝi ra ragó ragá riva rivagó rivagá raz razá ni 1 ram ramó ramá rivam rivamó rivamá ranz ranzá ni 2 rem remó remá rivem rivemó rivemá renz renzá ni 3 rum rumó rumá rivum rivumó rivumá runz runzá vi rin rinó riná rivin rivinó riviná rinz rinzá ili rest restó restó rivest rivestó rivestá redz redzá