György Lőrincz

El Vikipedio, la libera enciklopedio

LŐRINCZ György (leOrinc) estas rumanuja hungara verkisto, publicisto naskiĝinta en Căpâlnița la 2-an de majo 1946.

Biografio[redakti | redakti fonton]

La mezlernejon Lőrincz finis en Vlăhița kaj inter 1966 kaj 1973 li instruis. Pli poste li estis teknikgvidanto, teknikisto en Odorheiu Secuiesc. Ekde 1990 li estis kultura fakdirektanto. Li estas ano de EMIL.

Verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Amíg csak él az ember (raportaĵoj, Forrás, 1980);
  • A hallgatás csöndje (noveloj, rakontoj, 1983);
  • A harmadik házig (noveloj, skizoj, Kv. 1987);
  • Kiment a fény a szememből (riportok aggmenházak és gyermekotthonok nyomorúságáról, Székelyudvarhely 1992).
  • Bukás, noveloj, Csíkszereda, 1995;
  • Feketében, riportok, jegyzetek, Székelyudvarhely, 1996.
  • Zajlásban (Haáz Rezső Kiadó, Székelyudvarhely), l998;
  • Áldozatok (Impar, Székelyudvarhely), l999;
  • Az elveszített sziget (Neptun Kiadó, Csíkszereda), 200l;
  • Kutyák és emberek (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda), 2003;
  • Pusztulás (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda), 2004;
  • Imázskészítők (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda), 2004.

Bibliografio[redakti | redakti fonton]

  • Gálfalvi György: Bensőséges jelentéssel. Igaz Szó 1981/4.
  • Kántor Lajos: Prózaíró született. Igaz Szó 1984/2.
  • Kisgyörgy Réka: A lehetséges párbeszéd. Utunk 1988/17.
  • Páll Szilárd: A harmadik állomás. Korunk 1988/6.

Fonto[redakti | redakti fonton]

Ĉi tiu artikolo estas verkita en Esperanto-Vikipedio kiel la unua el ĉiuj lingvoj en la tuta Vikipedia projekto.