Lajos Barankay

El Vikipedio, la libera enciklopedio

BARANKAY Lajos [pr. barankai] estis hungara instruisto, pedagogia verkisto naskiĝinta en Temeŝvaro la 20-an de februaro 1882 kaj mortinta en Pécs la 14-an de januaro 1965.

Kariero[redakti | redakti fonton]

Barankay priokupiĝis ĉefe pri edukteorio kaj edukhistorio. Li laboris en Pécs. En 1926 li ricevis la premion Halmos de MTA.

Verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Analógiai alakulások a határozók körében (Pécs, 1907);
  • Magyar megújhodás (poemoj, Pécs, 1921);
  • A nevelő hatás elmélete (Pécs, 1924);
  • A nemzeti közszellem pedagógiája (Pécs, 1926);
  • A gyakorlati tanárképzés megszervezése (Bp., 1928);
  • A magyar integritás művelődéspolitikája (Pécs, 1928);
  • A nemzetetikai nevelés didaktikai súlypontja (Pécs, 1932);
  • A szaknevelés elméletének alakulása (Pécs, 1932);
  • Magaviselet és személyiség az iskolában (Pécs, 1936);
  • Felsőoktatásunk kibontakozása az újkorban (Pécs, 1943);
  • A népi gondolat művelődésünkben a nemzet ébredéséig (Pécs, 1944).

Fonto[redakti | redakti fonton]

  • Magyar Életrajzi Lexikon