Géza Páskándi

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Jump to navigation Jump to search
tombejo

PÁSKÁNDI Géza (pa:ŝka:ndi) estis hungara poeto, dramverkisto, prozaisto laŭreato de Kossuth-premio naskita en Szatmárhegy la 18-an de majo 1933 kaj mortinta la 19-a de majo 1995 en Budapest.

Biografio[redakti | redakti fonton]

Géza Páskándi jam en 1949 dum liaj lernantjaroj en Satu Mare publikis en la loka gazeto Dolgozó Nép liajn poemojn kaj artikolojn. Ekde 1949 en Bukareŝto li estis interna kunlaboranto ĝis 1953 de Ifjúmunkás, poste Előre. En 1953 li komencis studi en Universitato Bolyai. En marto 1957 oni arestis lin kaj oni aljuĝis je sesjara malliberejo, de kie li liberiĝis en 1963. Li devigloĝis en Bukareŝto, kie laboris kiel biblotekisto, bibliografo. Ekde 1965 li fariĝis liberprofesia verkisto. En la dua parto de la sesdakaj jaroj li translokiĝis Kluĵon kaj inter 1971 kaj 1973 estis lektoro de redakcio de libroeldonejo Kriterion Könyvkiadó. En februaro 1974 li translokiĝis Hungarujon kaj li estis ĉefkunlaboranto de revuo Kortárs kaj dramaturgiisto de Nacia Teatro de Budapeŝto.

Ĉefaj verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Szebb a páva, mint a pulyka (gyermekversek, 1968);
  • Zápfog király nem mosolyog (mesék, 1969);
  • A vegytisztító becsülete (novellák, párbeszédek, 1973);
  • Vendégség – Tornyot választok (Bp. 1973);
  • Beavatkozás (regény, Kv. 1974);
  • P. G. színművei. I. (A rejtekhely, Időszak, a hülyegyerek avagy a vándorköszörűs, A sor) Bp. 1974; II. (Diákbolondító, Új magyar Lúdas Matyi, A koronatanú) Bp. 1975;
  • A szárnyas bocs (mesék, Bp. 1975);
  • Színművek (Távollévők, Egy ember, aki megunta a bőrét, A haladék, Bp. 1975);
  • A papírrepülő eltérítése (versek, Bp. 1976);
  • Tréfás-pipás-kupakos (gyermekversek, Bp. 1979);
  • A sárikás anyós (groteszk eposzok, Bp. 1979);
  • A királylány bajusza (mesejáték, Bp. 1981);
  • A bolhakirály (gyermekversek, Bp. 1982);
  • Erdélyi triptichon (színművek, Bp. 1984. II. kiadása Kv. 1998);
  • A szabadság színeváltozásai (esszék, Bp. 1984);
  • A szörnyszülött (elbeszélések, Bp. 1985);
  • Szalmabábuk lázadása (meseregény, Bp. 1985); Színművei (Bp. 1985);
  • Lélekharang – A vadorzó – Tükörkereszt (drámák, Bp. 1987);
  • A nagy ásatás (színmű, Bp. 1987);
  • Az árnyékfejtő (regényes történet, Bp. 1988);
  • Éljen a színház! (Nyíregyháza, 1988);
  • A nagy dilettantissimo (versek, 1989);
  • A sírrablók (regény, Bp. 1989);
  • Kalauz nélkül (humoros párbeszédek, Bp. 1989); Pornokrácia (színmű, Bp. 1990);
  • A Nagy Légyölő Szuszóka és Miló (Bp. 1991); Árpádházi triptichon I. (három színmű, Bp. 1994);
  • Medvelak (drámák, Bp. 1994);
  • Magyar három király, László, Kálmán, Béla (drámák, Bp. 1994);
  • Esszék, előadások, levelek (Bp. 1995);
  • Az örömrontó angyal (a szerző válogatása életművéből, Bp. 1995 = Örökségünk);
  • Todogar jaur kvárna. Godot-ra újra várnak, avagy Anton és Samuel (filozófiai vígjáték, Bp. 1995);
  • Begyűjtött vallomásaim (Bp. 1996);
  • Túlélés kapuja (válogatott versek, 1949-1994. Kv. 1998).

Fontoj[redakti | redakti fonton]

Eksteraj ligiloj[redakti | redakti fonton]