Jenő Kiss (poeto)

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Saltu al: navigado, serĉo
Jenő Kiss
Personaj informoj
Naskiĝo 13-an de septembro 1912 (1912-09-13)
en Mociu
Morto 16-an de decembro 1995 (1995-12-16) (83-jara)
en Kluĵo
Profesio poeto
v  d  r
Information icon.svg

KISS Jenő (kiŝ) rumanuja hungara poeto, verkisto, tradukisto (Mocs, 13-a de septembro 1912 - Koloĵvaro, 16-a de decembro 1995).

Biografio[redakti | redakti fonton]

La mezlernejon li finis en Koloĵvaro (1929), samloke akiris diplomon pri juro en universitato (1941). Jam en 1934 li laboris ĉe la Erdélyi Helikon kiel helpredaktoro, inter 1942-44 li estis redaktoro de revuo Termés. Ekde 1944 li estis la ĉefsekretario de EMKE ĝis ĝia ĉesigo (1947). Li estis redaktoro de Utunk, ekde 1948 de la ŝtata libroeldonejo, poste denove de Utunk, Napsugár (1957) kaj Igaz Szó (1959). Ekde 1990 en fronto de Erdélyi Szépmíves Céh li akceptis postenon.

Ĉefaj verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Kormos üvegen, v., Kvár, 1937;
  • Napforduló, v., Kvár, 1942;
  • A fehérember, színjáték, Kvár, 1945;
  • Kínai császár. Versek 1942-1944, Kvár, 1946;
  • Válogatott versek, Bk., 1949;
  • Úti rapszódia, versek és műford., Bk., 1954;
  • Három nap egy esztendő, mesejáték, Bk., 1955;
  • Szín és tűz, v., Bk., 1956;
  • Gyermeksíp, gyv., Bk., 1959;
  • A küszöb előtt, d., Bk., 1960;
  • Gépek erdeje, gyv., Bk., 1960;
  • Az élet szerelme, lírai riport, Bk., 1961;
  • Tulipánfák földjén, verses útirajz, Bk., 1961;
  • Fegyver nélkül, fegyver ellen, v., Bk., 1963;
  • Legszebb versei, Bk., 1963;
  • Az esztendő élete, gyv., Bk., 1963 [utánny. 1964];
  • Kísérnek a csillagok, v., Bk., 1964;
  • Nem egy életre születtem, v., Bk., 1966;
  • Sors, v., Bk., 1969;
  • Idők, terek, v., műford., Bk., 1970;
  • Rovásírás és egyéb feljegyzések, v., Kvár, 1972;
  • Az ember és a tenger, önéletrajzi kisr., Bk., 1973;
  • Aprónépség, gyv., Bk., 1974;
  • A kő nem mozdul, v., Bk., 1975;
  • Mérleg, v., Kvár, 1976;
  • Fiúk, lányok, gyöngyvirágok, gyv., Bk., 1978;
  • Emberközelből, tan., cikkek, Kvár, 1979;
  • Álom, ajtókról, v., Kvár, 1982;
  • Holdutazás, v., Kvár, 1986;
  • A műfordító emlékeiből, visszatekintések és versfordítások, Bk., 1986;
  • Folyó és tó, vál. v., 1987;
  • A repülőtér közelében. Vál. versek 1930-1981, Bk., 1988;
  • Ithaka messze van. Vallomás helyett krónika, Kvár, 1992;
  • Időverten. Az öregkor versei 1983-84, v., 1994.

Tradukvolumoj[redakti | redakti fonton]

  • A. Vlahuţă: Élősködők és más írások, Bk., 1949 (uo., 19512) [= Élősdiek. Bp., 1951];
  • I. Creangă: Gyermekkorom emlékei [R. Berde Máriával], Bk., 1950;
  • I. Creangă: Ionica gyermekkora [R. Berde Máriával]. Bp., 1950;
  • M. Sadoveanu: Vascsőrű, Bk., 1951;
  • I. L. Caragiale: Leonida naccságos úr és a reakció, d., 1952;
  • I. Creangă: Válogatott munkái [R. Berde Máriával és Sütő Andrással], Bk., 1952;
  • V. Alecsandri: A szorgos ősz, Bk., 1955;
  • Th. D. Neculuţă: Az igazság partjai felé, v., Bk., 1955;
  • I. Creangă: Válogatott munkái [R. Berde Máriával és Vigh Károllyal], Mvh., 1956;
  • I. Creangă: Ion Roată apó és az Egyesülés, Bk., 1959;
  • G. Bacovia: Lila alkonyat, v., Bk., 1961;
  • I. L. Caragiale: Színdarabok [Dáné Tiborral, Méhes Györggyel], Bk., 1961;
  • I. Creangă: Válogatott munkái [Sütő Andrással és Vigh Károllyal], Bk., 1962;
  • N. Labiş: Mókafi kalandjai, Bk., 1963;
  • I. Creangă: A falu órája, Bk., 1963;
  • A bárányka. Román népballadák, Bk., 1963;
  • I. Creangă: A kecskék, Bk., 1964;
  • I. Bănuţă: Üzenet, v., Bk., 1964;
  • Kaleidoszkóp. műfordítások, Bk., 1967;
  • V. Porumbacu: Egyensúly, Bk., 1967;
  • L. Blaga: Évek krónikája és éneke, visszaemlékezések, Bk., 1968;
  • Novákékról szól az ének. Román hősi balladák, Bk., 1969;
  • I. Creangă: Gyermekkorom emlékei, Bk., 1971;
  • Szarvasokká vált fiúk. Román kolindák, Bk., 1971;
  • G. Bacovia legszebb versei, Bk., 1972;
  • M. Beniuc: Az égő sas, Bk., 1973;
  • I. Creangă: A disznó meséje, mesék [Sütő Andrással], Bk., 1973;
  • Márk vitéz. Román népballadák Petrea Creţul Şolcan repertoárjából, Bk., 1974;
  • Három testvér, kilenc sárkány. Román fantasztikus balladák, Bk., 1976;
  • G. Bacovia: Ólom, v., vál., ford., Bk., 1981;
  • Pe părîu de rouă. Rétek harmatában, román népballadák, Kvár, 1985.

Fontoj[redakti | redakti fonton]