Vilmos Tánczos

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Salti al navigilo Salti al serĉilo
Vilmos Tánczos
Persona informo
Naskiĝo 21-an de oktobro 1959 (1959-10-21) (60-jara)
en Sântimbru (Sâncrăieni)
Ŝtataneco Rumanio
Alma mater Universitato de Kluĵo
Familio
Edz(in)o Ágnes Pethő
Profesio
Profesio etnologo
Information icon.svg
vdr

TÁNCZOS Vilmos (ta:ncoŝ) estas hungara etnografo naskita en Sântimbru la 21-an de oktobro 1959.[1] Li estas la edzo de Ágnes Pethő.

Biografio[redakti | redakti fonton]

Tánczos finis la mezlernejon en Gimnazio Márton Áron en Miercurea Ciuc (1978), li havigis diplomon pri hungara-rusa lingvoj en la Universitato Babeş–Bolyai en Kluĵo (1983). Li doktoriĝis en 1999 per disertacio Moldvai csángó archaikus népi imádságok (Arkaikaj preĝoj ĉe la ĉangoj de Moldavio). Li instruis en Ditrău (1983), Băile Tuşnad (19841990). En 1990 li iĝis direktoro de Porinstruista Domo de Miercurea Ciuc. Ekde 1992 li laboras en Katedro de Hungara Lingvo kaj Kulturo de la univesitato de Kluĵo. Santempe li estis en 2000–2003 kuratoro kaj vicprezidanto de la Sapientia Fondaĵo, komisiita vicrektoro de la Universitato Sapientia. Lia ĉefa esplorkampo estas la tradiciaj simboloj de la popolkulturo, la popola religieco, antaŭ ĉio la sakrala kulturo de la ĉangohungaroj. En 2008 li estis universitata docento.

Verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Gyöngyökkel gyökereztél. Gyimesi és moldvai archaikus imádságok. Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 1995. (2-a eldono, 1996);
  • Keletnek megnyílt kapuja. Néprajzi esszék. Kolozsvár, KOM-Press Korunk Baráti Társaság, Ariadné Könyvek, 1996. (2-a eldono: Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 2000);
  • Csapdosó angyal. Moldvai archaikus imádságok és életterük. Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, Krónika Könyvek, 1999;
  • Aufgetan ist das Tor des Ostens. Volkskundliche Essays und Aufsätze. Csíkszereda, Pro-Print, 1999.;
  • Eleven ostya, szép virág. A moldvai csángó népi imák képei. Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, Krónika Könyvek, 2000;
  • Nyiss kaput, angyal! Moldvai csángó népi imádságok. Archetipikus szimbolizáció és élettér. Budapest, Püski Kiadó, 2001;
  • Folklórszimbólumok. Kolozsvár, KJNT–BBTE Magyar Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszék, 2006.
  • Elejtett szavak. Marosvásárhely, Bookart Kiadó, 2008.
  • Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről. Kunulaŭtoro.[1]
  • Varga E. Árpád - Nyárády R. Károly - Tánczos Vilmos: Tanulmányok Erdély népesedéstörténetéből Szövegek a jelenkori Erdély demográfiájának, népesedéstörténetének és nemzetiségi statisztikájának köréből[2]

Fontoj[redakti | redakti fonton]

  • Tánczos Vilmos. Magyar Néprajz és Antropológia Intézet. Alirita 2018-04-23. hungare