Éva Cs. Gyimesi

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Saltu al: navigado, serĉo

Cs. GYIMESI Éva, (djimeŝi) Csekéné estis hungara literaturhistoriistino, publicistino, lingvistino, doktoro pri la filologio, universitata profesorino naskita en Kolozsvár la 11-an de septembro 1945 kaj mortinta en Kluĵo la 23-an de majo 2011.


Éva Cs. Gyimesi
Cs. Gyimesi Éva.jpg
Personaj informoj
Naskiĝo 11-an de septembro 1945 (1945-09-11)
Morto 23-an de majo 2011 (2011-05-23) (65-jara)
Ŝtataneco Rumanio
v  d  r
Information icon.svg


Titoloj, premioj, distingoj[redakti | redakti fonton]

Doktoro de filogiaj sciencoj; Por la Kulturo de Nacimalplimultuloj; Premio de la finna Fondaĵo Ponkkala 1990; Ius Humana Premio 1991 (Nederlando); Meritordeno oficirkruco de la Hungara Respubliko 1996; Premio kreado de Fondaĵo Soros [1995. jara] 1996.

Biografio[redakti | redakti fonton]

Cs. Gyimesi studis en sia naskiĝurbo, ŝi akiris diplomon pri la hungara lingvo kaj literaturo en 1968 en la Universitato Babeş-Bolyai. Ŝi estas profesorino en la sama univesitato.

Ĉefaj verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Mindennapi nyelvünk, tan., Bk., 1975;
  • Találkozás az egyszerivel. Kísérlet mai líránk értelmezésére, Bk., 1978;
  • Múlt, jövő mezsgyéjén. Romániai magyar költők. 1919-1979, ant., vál., szerk., Kvár, 1980;
  • Kosztolányi Dezső: Válogatott versek, szerk., előszó, Bk., 1981;
  • Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba, Bk., 1983 [Bp., 1992];
  • Molter Károly: Tibold Márton, szerk., Kvár, 1984;
  • Radnóti Miklós: Versek és műfordítások, bev., jegyz., Kvár, 1985;
  • Álom és értelem. Szilágyi Domokos lírai létértelmezése, Bk., 1990;
  • Szilágyi Domokos: A fájdalmasan vigasztaló, vál., v., összeáll., Kvár, 1991;
  • Gyöngy és homok. Ideológiai értékjelképek az erdélyi magyar irodalomban, Bk., 1992;
  • Honvágy a hazában, kritikák, esszék, 1993.
  • Colloquium Transsylvanicum. Értelmiségi önreflexiók. Mentor Kiadó, 1998;
  • Kritikai mozaik. Kritikai esszék, tanulmányok. Polis Könyvkiadó, 1999.
  • Szem a láncban (aŭtobigrafia verko), 2009.

Fonto[redakti | redakti fonton]

  • Romániai magyar irodalmi lexikon