Ferenc László (muzikologo)

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Saltu al: navigado, serĉo

LÁSZLÓ Ferenc (la:slo:) estis rumanuja hungara muzikverkisto, muzikkritikisto, flutisto naskiĝinta en Kluĵo la 8-a de majo 1937 kaj mortinta en Kluĵo la 17-an de marto 2010. Li estis la filo de Dezső László.

Biografio[redakti | redakti fonton]

László finis la Muzikan Liceon en sia naskiĝurbo (1954), li akiris diplomon en la flutfako de la Muzika Altlernejo Gheorghe Dima (1959). Inter 1959-65 li estis flutisto en la filharmonio de Sibio, pli poste instruisto en la muzikliceo de Kluĵo (1966-70), pli poste lektoro en la Konservatorio Ciprian Porumbescu de Bukareŝto. Ekde 1991 li estas profesoro en la kluĵa muzikakademio. Li estis aŭtoro de muzikpublicista rubriko de revuo A Hét kaj redaktoro de ĝia muzika paĝo (1970-73), konstanta kunlaboranto de la hungara sekcio de la Rumana Radio kaj Televido. Li estas unu el la fondintoj de la Romániai Magyar Zene Társaság, pli poste ĝia prezidanto. Ekde 1990 li estis fondintprezidanto de Junimea Muzicală din România, ekde 1991 de la Societatea Mozart, ekde 1992 li estas vicprezidanto de rumana sekcio de Paneŭropa Unio. Liaj fakartikoloj aperis en Korunk, Forschungen zur Volks- und Landeskunde, Musik und Kirche, Utunk, Studii de Muzicologie, Művelődés, Brassói Lapok, Secolul 20, Muzica, A Hét, Karpathenrundschau. Li estas kunlaboranto de la revuo budapeŝta Magyar Zene.

Li redaktis[redakti | redakti fonton]

  • 99 Bartók-levél (1970), Bartók-könyv 1970-1971 (memoraĵoj, 1971), Bartók-dolgozatok (1974, 1981), en rumana lingvo Béla Bartók şi muzica românească (1976) Bartók válogatott levelei 1-2. (1976-77), Utunk Kodályhoz, 1984),

Memstaraj volumoj[redakti | redakti fonton]

  • Zenei ügyelet (publicistiko, 1976);
  • Bartók Béla (Tanulmányok és tanúságok. 1980);
  • A százegyedik év (verkoj pri Enescu, Bartók, Kodály. 1984);
  • Bartók Béla (studoj, publikaĵoj, eseoj en rumana lingvo, 1985);
  • Zenén innen, zenén túl (publicistiko, 1987);
  • Klavír és koboz (faktoj, intepretaĵoj kaj supozoj rilate de koncertvojaĝo de Liszt Ferenc en 1846-47, 1989).
  • Kalotaszegi népdalfeldolgozások. Kalotaszegi Füzetek 2., 1993 [népdalgyűjtemény]
  • Béla Bartók si lumea noastră (Bartók Béla és a mi világunk). Dacia, Kolozsvár, 1995
  • A szfinx válaszol. 35 beszélgetés Enescuval. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1995
  • Zenetudományi Írások 1998. Kriterion Könyvkiadó – MTA Zenetudományi Intézete, Bukarest – Budapest, 1999
  • Béla Bartók şi muzica populară a românilor din Banat şi Transilvania (Bartók Béla és a bánsági és az erdélyi románok népzenéje). Eikon, Kolozsvár, 2003
  • Bartók markában. Tanulmányok és cikkek (1981-2006). Polis, Kolozsvár, 2006
  • Gen, specie şi formă în muzica de flaut a lui J. S. Bach. Ediţia a 2-a (Műfaj, műnem és forma J. S. Bach fuvolazenéjében). Második kiadás. Arpeggione, Kolozsvár, 2006
  • Constantin Brăiloiu, partizan al etnomuzicologiei fără frontiere (Constantin Brăiloiu, a határok nélküli etnomuzikológia előharcosa). Emilia Comişel-lel. Eikon, Kolozsvár, 2006

Bibliografio[redakti | redakti fonton]

  • Benkő András: Bartók-levelek. Utunk 1978/25.
  • Beke György: Tíz év a Bartók-kutatásban. Utunk 1980/5.
  • Kántor Lajos: L. F.: Bartók Béla. Korunk 1981/2.
  • Balla Zsófia: A könyv, amelynek nincs vége. A Hét 1981/12.
  • Breuer János: Bartók-nyomolvasás. Élet és Irodalom, Bp. 1981/14;
  • uő. A százegyedik év. Élet és Irodalom, Bp. 1984/18.
  • Wilheim András: Bartók és Erdély. Bartók és Románia. Muzsika, Bp. 1981/4.
  • Zoltai Dénes: Úton Kodályhoz. Kritika, Bp. 1982/12.
  • Zsigmond Enikő: Zenekritika és zeneszerzés. Utunk 1983/16.
  • Terényi Ede: A 102, a 103-ik év és a többiek. Utunk 1984/35.
  • Benkő Judit: Egy életmű időszerűsége. A Hét 1985/6.
  • Csiky Csaba: Jó a folytatás is. A Hét 1988/3.
  • Szőcs István: A zenei életen innen és túl. A Hét 1988/12.

Fontoj[redakti | redakti fonton]

Eksteraj ligiloj[redakti | redakti fonton]

  • Pri la muzikologo en retpaĝo de Hagyományok Háza [1]