György Méhes (verkisto)

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Salti al navigilo Salti al serĉilo

MÉHES György (meheŝ) originala nomo NAGY Elek rumania hungara verkisto, laŭreato de Kossuth-premio naskita la 14-an de majo 1916 kaj mortinta en Budapest la 10-an de aprilo 2007.

Biografio[redakti | redakti fonton]

György Méhes finis la reformitan kolegion de Kluĵo (1933) kaj samloke la juron en Universitato de Ferdinando la 1-a (1938). Li estis rubrikgvidanto de Pásztortűz kaj Keleti Újság (1938-44), redaktoro de Világosság (1944-48), Falvak Dolgozó Népe (1948-50), Művelődési Útmutató (1950-52). Ekde 1952 li subtenas sin nur el siaj verkoj.

Verkaro[redakti | redakti fonton]

Porinfanaj kaj porjunularaj verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Verőfény (romano, 1952);
  • Gyöngyharmat Palkó kaj aliaj fabeloj (1954);
  • Kárpátok kincse (romano, 1955);
  • Szikra Ferkó (romano, 1956);
  • Gyémántacél (aventurromano), 1956);
  • Virágvarázsló (fabeloj, 1957);
  • Világhíres Miklós (1958);
  • Veronka (rakontoj, 1959);
  • Három fiú meg egy lány (romano, 1960);
  • Az a bizonyos Vitalit ügy (romano, 1961);
  • Utazás Nárittyenbe (gajaj fabeloj, 1962);
  • Kékruhások (romano, 1962);
  • Micsoda társaság (romano, 1966);
  • Győzelmes Gábriel (fabelromano, 1967);
  • A kígyószemű toll (fabeloj, skizoj, 1968);
  • Tatárok a tengeren (romano, 1971);
  • Ártatlanok bandája (mirakla okazintaĵo , 1974);
  • A tizenkét éves felnőtt (romano, 1979);
  • Egy tucat léggömb (fabeloj, skizoj, 1983);
  • Murok Matyi kalandjai (fabeloj, rakontoj, 1985);
  • Hét kedvenc unoka (romano, 1989).
  • Családom rémtettei, gaja romano, Bk., 1991;
  • Kolozsvári milliomosok, romano, Kvár, 1997.

Romanoj[redakti | redakti fonton]

  • Leleplezem a családomat (Kv. 1972);
  • Kilenc vesszőparipa (Kv. 1976);
  • Orsolya (1977);
  • Bizalmas jelentés egy fiatalemberről (1982);
  • Mindenkinek nehezebb, mint másnak (du romanetoj, 1986).

Dramverkoj[redakti | redakti fonton]

  • Négy vidám játék (Kune kun István Asztalos, József Méliusz, András Sütő, 1959);
  • A mester és tanítvány (színjáték, Mv. 1966);
  • Fele se tréfa (színjáték, Nv. 1968);
  • Noé bárkája (négy színmű, a címadón kívül: Barbár komédia; 33 névtelen levél; Mi férfiak. 1969);
  • A járókelő – Ha nincs kilincs (két színjáték, 1970);
  • Mozaik (színjáték, 1970);
  • A zsebrevágott osztály (gyermekszíndarabok, Csíkszereda, 1970);
  • Heten, mint a gonoszok (színjáték, Bp. 1972);
  • Duplakanyar (színművek: a címadón kívül: A nagyenyedi két fűzfa; A peleskei nótárius; Heten, mint a gonoszok, 1976);
  • Felebarátaink (színpadi riport öt képben, 1977);
  • Szép piros alma (vígjáték egy felvonásban, 1977);
  • Istentelen Ábrahám (vígjáték egy felvonásban, 1979);
  • Az nem igaz, hogy ez igaz (négy színjáték, a címadón kívül: Drága gyermekeim; Egy roppant kényes ügy; Kir Januli. 1984). *Jerikó (Színház, Bp. 1983).

Tradukaĵoj[redakti | redakti fonton]

  • I. L. Caragiale: Két sorsjegy, novellák, Bk., 1949 (Bp., 1950);
  • I. L. Caragiale: Elveszett levél, vígj. [Nagy Elek néven], Bk., 1949 (Bp., 1957);
  • E. Camilar: Fergeteg, r., 1-2. kötet [Nagy Elek néven], Bk., 1949, 1950;
  • I. Slavici: A hajnal tündére, Bk., 1953;
  • V. Colin: Mesék, Bk., 1956;
  • E. Barbu: A bakter s a fiai, novellák, Bk., 1961;
  • I. L. Caragiale: Színdarabok [Dáné Tiborral, Kiss Jenővel], Bk., 1961;
  • P. Sălcudeanu: Szembesítés, Bk., 1963;
  • V. Colin: Az üvegszarvas, mesék, Bk., 1964;
  • G. Iuteş: Az osztag becsülete, kisr., Bk., 1967;
  • A varázserdő, német népmese, Bk., 1970;
  • V. Colin: Bajuszfi bajusz, mese, Bk., 1970.

Bibliografio[redakti | redakti fonton]

  • Orbán János Dénes: Bizalmas jelentés egy életműről (Méhes György-monográfia), Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2001.

Fonto[redakti | redakti fonton]

Eksteraj ligiloj[redakti | redakti fonton]