Gabriella Csire
| Gabriella Csire | ||
|---|---|---|
| ||
| Persona informo | ||
| Naskiĝo | 21-an de aprilo 1938 (85-jaraĝa) en Ocna Mureș | |
| Lingvoj | rumana vd | |
| Ŝtataneco | Rumanio vd | |
| Familio | ||
| Edz(in)o | József Csire vd | |
| Profesio | ||
| Okupo | verkisto • ĵurnalisto • verkisto de porinfana literaturo vd | |
| vd | Fonto: Vikidatumoj | |
CSIRE Gabriella [ĉire], estas hungara porinfana verkistino naskita la 21-an de aprilo 1938 en Ocna Mureș. Ŝi estis la edzino de komponisto József Csire.
Biografio[redakti | redakti fonton]
Gabriella Csire akiris diplomon de instruisto pri la hungaraj lingvo kaj literaturo en Kluĵo en 1959. Poste ŝi estis lektorino en Bukarest ĉe la literatura, poste la junulara eldonejoj. Ekde 1968 ŝi estis redaktorino de Tanügyi Újság. Ŝi estis kunlaborantino de Előre, Művelődés. Ŝian fabelteatraĵon (A varázsló kosara) muzikumis ŝia edzo József Csire por Napsugár (1970). Sub titolo Lauda zilelor noastre (1975) kune kun rumana tradukisto Dim. Rachici ŝi prezentis elekton el la poezio de rumanujaj hungaraj poetoj. Ŝi redaktis fabelvolumon por la serio Nagyapó Mesefája el epikpoemoj de mondliteraturo (1975–78).
Ĉefaj verkoj[redakti | redakti fonton]
- Pandóra szelencéi. Ismerkedés a szépirodalmi műfajokkal (1969);
- Turpi meséi (1971);
- Turpi és Világjáró Kópé (1976);
- Bűvös dalnok. Mesélő hangszerek (kun József Csire, 1978);
- Álomhajó (1980);
- Az anyám és én, ant., szerk., Bk., 1982;
- Mókus Pali vándorúton, meser., Bk., 1983;
- A forrás titka. Mesékbe ültetett eposzok és széphistóriák, Bk., 1985;
- Álomfestő Bíborka - A Kásabarlang titka, mesereg.-ek, Bk., 1988;
- Kaktusztövis. Karcolatfüzér, Bk., 1991;
- Elek apó cimborája. Antológia, válogatás a Cimbora 1922-29. évfolyamaiból, 1994;
- Kalevala messze földjén, meser., Déva, 1995;
- Csillagregék (kun Csire Gábor), Bk., 1995;
- 9 bolygó meg 1 Nap (kun Csire Gábor), Bk., 1996;
- Áprilisi tréfa, gyermektörténetek, Székelyudvarhely, 1996;
- Ráma és Szítá csodálatos története – A nagyravágyó kőmajom, két eposzátdolg., Székelyudvarhely, 1997;
- Bambuszka. Állatregék (kun Csire Gábor), Bk., 1997.
- Ráma és Szítá csodálatos története, Székelyudvarhely,, 1997.
- Odüsszeusz, a vándor (il: István Damó), Déva, 2000.
- Elek apó Cimboraja, Székelyudvarhely,, 2000.
- Kalevala, ţara îndepărtată (il: Marian Voinea), ALLfa, BK., 2001.
- Legendele constelaţiilor (il: Marian Voinea), ALLfa, Bk., 2001.
- Münchhausen báró barangolásai (il: Felszegi Stefánia), Székelyudvarhely, 2001.
- Itt járt Mátyás király, (il: Felszegi Stefánia), Székelyudvarhely, 2001.
- Turpilak (il: Felszegi Stefánia), Székelyudvarhely, 2002.
- Bűvös dalnok (kun Csire József), Déva, 2003
- Az aranyhal palotája (il: Felszegi Stefánia), Székelyudvarhely, 2004.
- Görög regevilág. Istenek, Bk., 2004.
- Görög regevilág. Héroszok, Bk., 2005.
- Gilgames álmai (il. műemlékek alapján), Székelyudvarhely, 2005.
- Trója (il. vázarajzok alapján), Székelyudvarhely, 2006.
- Szavak Háza – A varázsló kosara (kun Csire József), Bk., 2007.
- Csillagregék (kun Gábor Csire) (il. vázarajzok alapján), Székelyudvarhely, 2007.
- Egy magyar kalandor ifjúsága (il: Stefánia Felszegi), Székelyudvarhely, 2008.
- Az Ótestamentum igazgyöngyei, (il: Emese Keller), Székelyudvarhely, 2008.
- Csaba és a Nap fia, (ill: Emese Keller) 2009.
- Lúdas Matyi három arca, (ill: Keller Emese) 2009.
- Szuhay Mátyás tréfája, (ill: Keller Emese) 2009.
- Árgirus királyfi és az aranyalmák, (ill: Keller Emese) 2009.
- A párjanincs János Vitéz, (ill: Keller Emese) 2009.
- Vitéz Háry János, (ill: Emese Keller) 2009.
- A magyarság mondáiból, 2010.
- A nagy erejű Toldi (ill. Péter Katalin), 2010.
- Tündér Ibolya (ill. Péter Katalin), 2011.
- Észak ékes csillaga (ill. Péter Katalin), 2011.
- Kalevala messze földjén (ill. Szabó Erzsébet) 2011.
- Erdélyi mondák és históriák, 2012.
- Görög regevilág, 2014.
- Pikk-pakk lámpa. Turpi meséi (ill: Szabó Erzsébet), 2015.
