Gyula László (arkeologo)

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Saltu al: navigado, serĉo
László Gyula Ópusztaszer.JPG

LÁSZLÓ Gyula (la:slo:) estis hungara arkeologo, historiisto, artisto naskita en Kőhalom ka 14-an de marto 1910 kaj mortinta en Oradea la 17-an de junio 1998.

Biografio[redakti | redakti fonton]

La bazlernejon Gyula László faris en Kőhalom kaj en Kolozsvár. Li abiturientiĝis en 1928 en Budapest. Siajn belartajn studojn li finis en Magyar Képzőművészeti Főiskola en 1933. Li studis arthistorion, etnografion, hungaran lingvon kaj literaturon, geografion kaj arkeologion. En 1935 li doktoriĝis. Li laboris dum siaj studentjaroj en Hopp Ferenc Múzeum kaj praktikis en Nemzeti Múzeum. Li studvojaĝis en London, Romo, Parizo, kaj Florenco. En 1938 li ricevis la Harriseion-stipendion por studadi por duonjaro en Grekujo.

Inter 19401949 li estis universitata profesoro en Kolozsvár. Dum tiu tempo en Székelyföld li studis popolkantojn, desegnis kaplignojn, desegnis kaj pentris meblojn. Li desegnis, pentris kvazaŭ 600 portretojn pri siaj samtempuloj. Li ellernis la bronz-, ŝton- kaj lignoskulptadon, ceramik- kaj medalfaradon. Reveninte al Budapest, li okupiĝis pri la aferoj de ekspozicioj de Magyar Nemzeti Múzeum, inter 1957 kaj 1980 li estis profesoro, katedrestro de Universitato Budapeŝto.

Lia fama teorio estas tiu de la duobla patrujokupo de hungaraj triboj: laŭ tio la hungaroj de duko Árpád revenis en la Karpatan basenon en 896 poste la avaroj.

Individuaj ekspozicioj[redakti | redakti fonton]

  • 1962 • Fényes Adolf Terem, Budapest
  • 1973 • Kortársaim, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (kat.)
  • 1979 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (kolekt.)
  • 1993 • Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest
  • 1998 • Rudnay Terem, Eger.

Kreaĵoj en publikkolektoj[redakti | redakti fonton]

Verkoj[redakti | redakti fonton]

  • A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben. Kolozsvár, 1943
  • A honfoglaló magyar nép élete. Kolozsvár, 1944
  • A népvándorláskor lovasnépeinek ősvallása. Budapest, 1946
  • Forradalmak az újkori művészetben, Kolozsvár, 1945
  • Medgyessy Ferenc, 1956
  • Barcsay Jenő, A művészet kiskönyvtára, Budapest, 1963
  • Borsos Miklós, A művészet kiskönyvtára, Budapest, 1965
  • Hunor és Magyar nyomában. Budapest, 1967
  • Az ősember muvészete. Budapest, 1968
  • A népvándorláskor művészete Magyarországon. Budapest, 1970
  • Nagy Imre kétszáz rajza, Bukarest, 1973
  • A honfoglalókról. Diószegi Vilmos emlékének. Budapest, 1973
  • Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Élet a Kárpát-medencében a magyar államalapításig. Budapest, 1974
  • Régészeti tanulmányok. Budapest, 1977
  • A Nagyszentmiklósi kincs. (Társszerző.) Budapest, 1977
  • Művészetről, művészekről. Írások a képzőművészetről. Budapest, 1978
  • A "kettős honfoglalás". Budapest, 1978
  • "Emlékezzünk régiekről". A Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás. Budapest, 1979
  • Őstörténetünk. Egy régész gondolatai néppé válásunkról. Budapest, 1981
  • Számadás népünkről. Budapest, 1986
  • Árpád népe, monogr. Budapest, 1988
  • Őseinkről. Budapest, 1990
  • Arckép és kézírás. 1–2. Köt. Veszprém, 1992
  • A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993
  • A zurói temető Budapest, 1993
  • Soproni Horváth József, Sopron, 1998.

Fonto[redakti | redakti fonton]