József Pataki
| József Pataki | |
|---|---|
| Persona informo | |
| Naskiĝo | 26-an de decembro 1908 en Iacobeni |
| Morto | 17-an de septembro 1993 (84-jaraĝa) en Kluĵo |
| Tombo | Tombejo Házsongárd |
| Lingvoj | rumana |
| Ŝtataneco | Rumanio |
| Alma mater | Báthory István High School in Cluj-Napoca • "King Ferdinand I" University |
| Okupo | |
| Okupo | historiisto |
PATAKI József estis rumanuja hungara historiisto naskita en Kászonjakabfalva la 26-an de decembro 1908 kaj motinta la 17-an de septembro 1993 en Koloĵvaro.
Biografio[redakti | redakti fonton]
József Pataki abiturientiĝis en la piarista gimnazio (1926) kaj li havigis diplomon pri universala historio, rumana historio kaj rumana lingvo en la Universitato Ferdinand la 1-a de Koloĵvaro (1930). Li instruis en sia iama gimnazio (1930-35), pli poste en Târgu Mureş en la romia katolika porinstruista instituto kaj gimnazio (1935-41). Li estis direktoro de la Romia Katolika Ĉefgimnazio de Csíkszereda (1941-44). Li doktoriĝis per disertacio Anjou királyaink és a két román vajdaság en la Ferenc József Tudományegyetem (1944). En la dua mondmilito li estis soldato kaj soveta militkaptito ĝis 1948. Unue li instruis en la komerca knablernejo kaj en la Porinstruista Perfektiga Instituto en Kluĵo. Ekde 1956 li laboris ĉe la Historia Instituto kaj en la Bolyai Tudományegyetem. En la Universitato Babeş-Bolyai li lekciis la universalan historion pri la mezepoko (1959-79). En 1990 li iĝis ekstera ano de la MTA.
Verkoj[redakti | redakti fonton]
- Anjou királyaink és a két román vajdaság (Kv. 1944);
- Kelemen Lajos Emlékkönyv, (kunulaŭtoro) (1957);
- A csíki vashámor a XVII. század második felében (Csíkszereda, 1971);
- Domeniul Hunedoara la începutul secolului al XVI-lea (1973);
- Tanulmányok a romániai együttlakó nemzetiségek történetéből és testvéri együttműködéséről a román nemzettel, (kunulaŭtoro) (1976);
- Székely felkelés 1595-1596, (kunulaŭtoro), (Buk., 1979).
- Székely oklevéltár. I-II. (kun Lajos Demény, 1983, 1985);
- Kolozsvári emlékírók 1603-1720. (enkonduka studo de József Bálint, P. J. elekto kaj notoj, tradukaĵoj el latino de István Tóth, Károly Köllő, Lajos Puskás (1990 = Fehér Könyvek);
- Kászonszéki krónika 1650-1750. (kun István Imreh). Bp.-Buk. 1992);
- Székely oklevéltár. III. (kun Demény Lajosl kaj Kinga Tüdős S. 1994).
Literaturo[redakti | redakti fonton]
- Benkő Samu: Vasipari hagyomány Csíkban. Előre 1971. nov. 19.
- Fodor Sándor: "Vidéki" kiadvány. Utunk 1971/48.
- N. Edroiu: Domeniul Hunedoarei... Revue Roumaine d'Histoire 1974/3.
- Heckenast Gusztáv: A csíki vashámor. Századok 1974/3.
- K. Nehring: Domeniul Hunedoarei... Südostforschungen 1974. 453-454.
- Dankanits Ádám: A levéltár tett történésszé. Beszélgetés P. J.-fel. A Hét 1975/30.
- Fügedi Erik: Domeniul Hunedoarei... Agrártörténeti Szemle 1976/3-4.
- Ruffy Péter: Húszezer családnév a XVII. század elejéről. Magyar Nemzet 1976. aug. 24.
- Egyed Ákos: Székely oklevéltár. Utunk 1983/27.
- Imreh István: Új székely oklevéltár. Korunk 1983/9; uő: Műhely. Utunk 1989/2.
- Benkő Loránd: Székely oklevéltár. Magyar Nyelv 1985/4.
- Kósa Ferenc: Székely Oklevéltár. NyIrK 1986/1.
- Miklós László: Forrás nélkül történelmet nem lehet művelni. Romániai Magyar Szó 1990. júl. 24.
- Binder Pál: Megjegyzések a Kolozsvári emlékírók névmutatójához. Helikon 1991/21.
- Szabó György: Kolozsvári emlékírók. uo.
- Wolf Rudolf: Újabb "fehér könyv" – ezúttal a régi Kolozsvárról. Erdélyi Múzeum 1991/1-4.
- Benkő Samu: P. J. (1908-1993). Erdélyi Múzeum 1993/3-4.
- Demény Lajos: A történész P. J. emlékére. A Hét 1993/43.
- Egyed Ákos: Háromszék egy évszázada. Háromszék 1993/18.
