Elemér Jancsó

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Salti al navigilo Salti al serĉilo
Elemér Jancsó
Personaj informoj
Naskiĝo 10-an de aprilo 1905 (1905-04-10)
en Ocna Mureș
Morto 12-an de novembro 1971 (1971-11-12) (66-jara)
en Kluĵo
Ŝtataneco Hungara reĝlando, Reĝlando de Rumanio, Rumanio
Profesio literaturhistoriisto, literaturkritikisto
Lingvoj hungara lingvo
Familianoj
Infano Miklós Jancsó (aktoro, verkisto)
Frat(in)o Béla Jancsó
v  d  r
Information icon.svg

JANCSÓ Elemér (janĉo) estis hungara literaturhistoriisto, krtikisto, redaktoro naskita en Marosújvár la 10-an de aprilo 1905 kaj mortinta la 12-an de novembro 1971 en Kluĵo. Li estis la patro de aktoro, verkisto de Miklós Jancsó kaj la avo de poetino Noémi Jancsó.

Biografio[redakti | redakti fonton]

Elemér Jancsó la mezlernejon finis en Kluĵo (1922) la hungaran-francan fakojn en Budapeŝto. Post doktoriĝo li studis du jarojn en Parizo ĝis 1929. Ĝis 1942 li instruis en sia iama mezlernejo. Dume li vojaĝis en Finnlandon, enNord-Afrikon. Ekde 1934 li estis ano de KZST, ekde 1942 scienca esploristo de ETI, ekde 1945 gvidantprofesoro de Universitato Bolyai, poste ekde 1959 de Universitato Babeş–Bolyai. Li interesiĝis precipe pri periodo de klerismo kaj reformetapo de hungara literaturo de Transilvanio.

Teksteldonaĵoj[redakti | redakti fonton]

  • Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792–1821 (rememoraĵoj de Káli Nagy Lázár (Erdélyi Ritkaságok 1. 1939, 2. kiadás Kv. 1943);
  • Bölöni Farkas Sándor: Nyugateurópai utazás (Erdélyi Ritkaságok 11. Kv. 1943);
  • Az új Erdély hajnalán, taglibro de Sándor Bölöni Farkas el 1835–36 (Erdélyi Ritkaságok 15. Kv. 1944);
  • Batsányi János Válogatott munkái (Haladó Hagyományaink 13. 1953);
  • Magyar irodalom (külön kötetben a VII., IX. és X. osztály számára, 1953–54);
  • Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai (1955);
  • Csokonai Vitéz Mihály Válogatott művei (1958, 1969);
  • Kazinczy Ferenc Válogatott munkái (1960);
  • Mint az égő fáklya, mely setétben lángol. Szemelvények a felvilágosodás irodalmából (1962);
  • Vörösmarty Mihály: Válogatott lírai költemények (Tanulók Könyvtára 1965);
  • Kuncz Aladár: Fekete kolostor. Feljegyzések a francia internáltságból (1965);
  • Berde Mária: Tüzes kemence – Szent szégyen (1967);
  • Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (1969);
  • Lucian Blaga Legszebb versei (1970);
  • Bölöni Farkas Sándor naplója (Téka 1971);
  • A barokktól a romantikáig (Rohonyi Zoltánnal, 1971).

Memstaraj volumoj[redakti | redakti fonton]

  • Északafrikában (útijegyzetek, Kv. 1931);
  • Északi rokonainknál (Nv. 1932);
  • A bukovinai magyarok mai helyzete (Bp. 1934);
  • Az erdélyi magyar líra tizenöt éve (Kv. 1934);
  • Az irodalomtörténetírás legújabb irányai (ETF 65. Kv. 1934);
  • Társadalomtudományi szempontok a magyar irodalomban (Kv. 1934);
  • Erdély irodalmi élete 1918-tól napjainkig (Bp. 1935);
  • Az erdélyi magyarság életsorsa nevelésügyének tükrében 1914–1934 (Bp 1935);
  • A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII. században (Kv. 1936);
  • Erdély a felvilágosodás századában (Kv. 1937);
  • Nyelv és társadalom (ETF 92. Kv. 1937);
  • Reményik Sándor élete és költészete (Erdélyi Füzetek 1. Kv. 1942);
  • Bölöni Farkas Sándor élete és munkássága (Kv. 1943);
  • Erdélyi jakobinusok (Kv. 1947);
  • A magyar irodalom a felvilágosodás korában (egyetemi tankönyv, Kv. 1969);
  • Irodalomtörténet és időszerűség (tanulmánygyűjtemény 1929–1970. Szigeti József bevezetőjével és Réthy Andor J. E.-bibliográfiájával, 1972);
  • Kortársaim (tanulmányok, cikkek, portrék, bírálatok 1928–1971, sajtó alá rendezte Mózes Huba, 1976).

Fontoj[redakti | redakti fonton]

Ĉi tiu artikolo estas verkita en Esperanto-Vikipedio kiel la unua el ĉiuj lingvoj en la tuta Vikipedia projekto.