Sándor Benamy

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Saltu al: navigado, serĉo

BENAMY Sándor (pseŭdnimo: Ben Ami) hungara verkisto, ĵurnalisto, tradukisto: Sáp, 6-a de majo 1899 - Budapeŝto, 13-a de oktobro 1989. Li estis la edzo de Olga Ábel.

Biografio[redakti | redakti fonton]

Li studis en Nagyvárad kaj Budapeŝto en Orienta Akademio. Li komencis sian publicistikan karieron ĉe la Nagyváradi Napló, pli poste mallongtempe li estis ĵurnalisto en Bukareŝto, sekve ĉe Új Kelet kaj Brassói Lapok. Li redaktis ankaŭ la Erdélyi Színházi Élet (1930) en Temeŝvaro. Li translokiĝis Budapeŝton en 1934. Post la dua mondmilito li redaktis la ĵurnalon Magyar Nap (1947-1948). Ekde 1949 ĝis sia pensiiĝo (1959) li estis dramaturgiisto de la Hungara Radio.

Verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Történet három ágyról, romano, Berlin, 1923;
  • Európától Ázsiáig, vojpriskribo, Bécs, 1925;
  • Új Palesztína, vojpriskribo, Bécs, 1925;
  • Erről van szó, avantgárd irodalmi röpirat (kun Gábor Gaál), Kvár, 1927;
  • Kajüt, dramo, 1930;
  • A földalatti hármak, "kolektiva romano" kun Tivadar Fekete, István Győri Illés, Sándor Károly, Ernő Ligeti, Karola Nagy kaj György Szántó, Kvár, 1933;
  • Itt voltam, s. a. romano (el verkista heredaĵo de Nagy Karola; kun studo de Marcell Benedek), 1934 [2-a amplesigita reeldono:
  • Ne nézz utánam, 1984];
  • Válságok évei, 1942 [2-a eldono: K. L. mérnök naplója, 1982];
  • Szerelem albérletben, romano, 1938;
  • Állampolgár voltam Közép-Európában, memuaro, 1940;
  • Modern irodalmi műveltség kézikönyve kun Olga Ábel , 1941;
  • Mielőtt belepi őket a por. Vagadoj en du kontinetoj, 1942;
  • Egy szám kiugrik, romano, 1943 [2. kiadás:
  • Egy szállodai szobalány regénye, 1985];
  • Fehér rabszolgák, romaneto, 1948;
  • Forduló világ, romaneca epokpriskribo [plena eldono de memuaroÁllampolgár voltam Közép-Európában, 1948;
  • Amerikában éltek, rakontoj, 1952;
  • Keserű kenyér, raportaĵoj [kun Ábel Olga], 1953;
  • Fordulat, dramo, prezentado: Egressy Színpad, 1956;
  • Kalandozás a nagyvilágban, vojpriskriboj, 1957;
  • A gomböntő halála. Októberi epizód, romanetoj, 1958;
  • Kis pénzzel nagy utakon, vojpriskriboj, 1961;
  • Egy kísértettérkép nyomán, sociografio [kun Ábel Olga], 1963;
  • Hetvendolláros utazás. (Körbe Európán), vojpriskriboj, 1965;
  • A XX. században éltem, aŭtobiografio, 1966;
  • A pakompartos, az agglegény és a kisfiú, romano, 1975;
  • Nemi arisztokrata, nemi proletár, dramo, 1978;
  • VII. Izétől Szent József Attiláig. (Szellemi hadállás a Continentál-Szálló 424-es szobájában. 1934-1944), memuaro kaj epokpriskribo, 1980;
  • Rémtettek a szex és téboly világából, noveloj, romaneto, verkistpotretoj, vpoemoj, 1986;
  • Ösztönök erdeje, romaneto, dramo, 1987.

Tradukaĵoj[redakti | redakti fonton]

  • A Barna Könyv [a lipcsei Göring-Dimitrov per], 1934;
  • Solohov: Csendes Don, 1935-36, II-III. köt., 1941;
  • A. Smedley: A vérző Kína [Epocha Kvk. kiadásai], 1938;
  • U. Sinclair: Irodalomtörténete, 1938;
  • U. Sinclair: Önéletrajz, 1938;
  • U. Sinclair: A szerelem tövises útja, r. [Ábel Olgával], 1958;
  • A modern irodalmi műveltség kézikönyve biográfiái [Ábel Olgával], Csokonai, 1941;
  • Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, 1942;
  • G. Flaubert: Bovaryné, 1943;
  • Guy de Maupassant: Egy élet, 1944;
  • I. Ehrenburg: Párizs bukása, r., Bk., 1945;
  • Thorez: Franciaország a rethondes-i kapituláció után, 1946;
  • Kovnator: Lenin anyja, 1946;
  • Solohov: A gyűlölet iskolája. - Lent délen, két kisr., Kvár, 1946.

Literaturo[redakti | redakti fonton]

  • Marx József B. S. kilencven éves (Élet és Irod., 1989. 19. sz.);
  • Bódy Tóth Elemér: Búcsú B. S.-tól (Élet és Irod., 1989. 43. sz.);
  • Zöldi László: A legöregebb magyar író halálára (Népszabadság, 1989. okt. 16.).

Fontoj[redakti | redakti fonton]