Attila Szabó T.

El Vikipedio, la libera enciklopedio
Saltu al: navigado, serĉo

SZABÓ T. Attila (sabo) Törpényi estis hungara lingvisto, historiisto, literaturhistoriisto, etnografo naskita en Fehéregyháza la 12-an de januaro 1906 kaj mortinta en Kluĵo la 3-an de marto 1987. Li estis la patro de lingvisto Ádám Szabó T. kaj biologo Attila Szabó T. E., avo de poetino Anna Szabó T.

Biografio[redakti | redakti fonton]

Attila Szabó T. sian infanaĝon pasiĝis en Deĵo. Li studis en Kluĵo, poste en universitatoj de Edinburgo kaj St. Andrews. Ekde 1926 li laboris en la arkivejo de Erdélyi Múzeum. Liaj unuaj sciencaj publikaĵoj aperis ekde 1929. Li akompanis Bálint Csüry, sian profesoron inter csángókn en 1929. Post mallonga instruado en Nagyenyed kaj Zilah li fariĝis definitive la kunlaboranto de Erdélyi Múzeum apud arkivisto Lajos Kelemen. Ekde 1942 li instruis hungaran lingvistikon en la Universitato Koloĵvaro, gvidis la muzeon Erdélyi Múzeum kaj Erdélyi Tudományos Intézet. Li redaktis la revuon Erdélyi Múzeum, la eldonaĵojn Erdélyi Tudományos Füzetek (Kolozsvár, 1941-47) kaj Magyar Népnyelv (Debrecen, 1941-43, kun Géza Bárczi).

En 1977 li iĝis honora membro Hungara Scienca Akademio.

Ĉefaj verkoj[redakti | redakti fonton]

  • Közép-Szamos vidéki határnevek (Kolozsvár, 1932);
  • Kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink a XVI-XIX. században (Zilah, 1934);
  • A helynévgyűjtés jelentősége és módszere (Magyar Nyelv, 1934);
  • Zilah helynévtörténeti adatai a XIV-XX. században (Kolozsvár, 1936);
  • Dés helynevei (Kolozsvár, 1937);
  • Niriş-Szásznyíres település-, népiség-, népesedés- és helynévtörténeti viszonyai a XIII-XX. században (Kolozsvár, 1937);
  • Miért és hogyan gyűjtsük a helyneveket? (Kolozsvár, 1938);
  • Magyarországi és erdélyi urak. Pálffy János emlékezései (I-II., Kolozsvár, 1939);
  • Levéltári adatok faépítészetünk történetéhez (I-II., Kolozsvár, 1939);
  • Gyergyói helynevek a XVII-XIX. századból (Bp., 1940);
  • A személynevek helyneveinkben (Debrecen, 1940); Csüry Bálint (Bp., 1941);
  • Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai (Kolozsvár, 1942);
  • Kalotaszeg helynevei I. Adatok (Kolozsvár, 1942);
  • A magyar helynévkutatás a XIX. században (Kolozsvár, 1944);
  • Huszonöt lap „Kolozsvár és vidéke népnyelvi térképé”-ből (Kolozsvár, 1944, ku Gálffy Mózes és Márton Gyula);
  • A kolozsmegyei Borsavölgy helynevei (Kolozsvár, 1945, Gergely Bélával);
  • A Dohokai völgy helynevei (Kolozsvár, 1945, Gerely Bélával);
  • A szolnok-dobokai Tőki völgy helynevei (Kolozsvár, 1945, Gergely Bélával);
  • Kolozsvár települése a XIX. század végéig (Kolozsvár, 1946);
  • A Marosvásárhelyi Sorok (Bukarest, 1957, kun Elek Farczády);
  • Gáspár János tájszógyűjteménye 1838-1845 (Bp., 1964);
  • A kolozsvári becenevek a XVI-XIX. században (Bp., 1968);
  • Haja, hajak virágom. Virágénekek (Bukarest, 1969, 19702);
  • Helyesírási tájékoztató (Bukarest, 1969, kun Mózes Gálffy, Béla Kelemen kaj Gyula Márton);
  • Balladák könyve (Kallós Zoltán gyűjtése Sz. T. A. gondozásában, Bukarest, 1970; Bp., 19732, 19774);
  • A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák (Bukarest, 1973, kun Farczády Elek);
  • Nyelv és település (sajtó alá rendezte Szabó T. Ádám Bp., 1988)
  • Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, 1-15 volumoj ekde 1978 daŭrigota.

Bibliografio[redakti | redakti fonton]

  • Imre Samu: Sz. T. A. hetven éves (Magy. Nyelv, 1976. 2. sz.);
  • Pomogáts Béla: Nyelv és történelem (Forrás, 1980);
  • Balázs János: Sz. T. A. nyolcvan éve (Magy. Nyelv, 1986. 3. sz.);
  • Éder Zoltán: A tudománytörténet fényében (Magy. Nyelvőr, 1986. 1. sz.);
  • Balogh Lajos: Sz. T. A. (Honismeret, 1987. 4. sz.).

Fontoj[redakti | redakti fonton]